§ 0. Alapkeret: tájékoztatáskérés vagy oltásmegtagadás?

0.1. Tipikus esemény

A szülő kérdéseket tesz fel az oltással kapcsolatban, de az orvos, védőnő, iskolaorvos, népegészségügy, családsegítő vagy gyámhivatal ezt később „oltásmegtagadásként”, „együttműködés hiányaként” vagy „gyermekveszélyeztetésként” értelmezi.

0.2. Mit kell megérteni?

• Nem ugyanaz:
• az oltás elmaradása;
• az oltás késleltetése;
• az oltás megtagadása;
• a tájékoztatáskérés;
• az olthatóság tisztázása;
• a halasztás kérése;
• a mentesítési eljárás;
• a szakvélemény beszerzése;
• az oltás végrehajthatóságának vitatása.

0.3. Fő kockázat

• Ha a szülő rosszul fogalmaz, a hatóság a saját irataiban azt rögzítheti, hogy:
• „a szülő megtagadta az oltást”;
• „a szülő nem működik együtt”;
• „a szülő veszélyezteti a gyermeket”;
• „a szülő nem biztosítja az egészségügyi ellátást”;
• „a szülő akadályozza az eljárást”.

0.4. Helyes kommunikációs keret

• Kerülendő mondatok:
• „Nem oltatom be.”
• „Megtagadom.”
• „Nem érdekel a jogszabály.”
• „Soha nem kap oltást.”
• „Nem működöm együtt.”
• Javasolt mondatok:
• „Nem oltásmegtagadást közöltem, hanem teljes körű, egyéniesített tájékoztatást kértem.”
• „A gyermekem egészségi állapotára tekintettel az olthatóság egyedi elbírálását kérem.”
• „A döntéshez szükséges dokumentumokat és szakmai válaszokat még nem kaptam meg.”
• „A tájékoztatás teljesítéséig felelős szülői döntést nem tudok hozni.”
• „A gyermek érdekében kérem a kockázatok, ellenjavallatok és felelősségi kérdések írásbeli tisztázását.”
• „A hatósági és egészségügyi szereplőkkel írásban, dokumentált módon együttműködöm.”

0.5. Azonnali teendők

• Minden kommunikációt írásba kell terelni.
• Telefonon nem szabad érdemi jognyilatkozatot tenni.
• Minden levelet, borítékot, tértivevényt, KRÉTA-üzenetet, e-mailt, SMS-t, Messenger-üzenetet el kell menteni.
• Minden szóbeli beszélgetés után írásos összefoglalót kell küldeni.
• Minden iratban következetesen kerülni kell az „oltásmegtagadás” kifejezést.